A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szeptember 1. az év 244. (szökőévekben 245.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 121 nap van hátra.

Névnapok: Egon, Egyed, Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Hósea, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor

[szerkesztés] Események

• 1267 – Móse ben Ramban rabbi (Nahmanidész) megérkezik Jeruzsálembe, hogy megalapítsa a zsidó közösséget.
• 1367 – V. Orbán pápa engedélyezi Nagy Lajos magyar királynak tudományegyetem alapítását Pécsett. A levélben többek között ez áll: „Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék…”.
• 1725 – Eszterházi Imre veszprémi püspököt kinevezték esztergomi érsekké.
• 1859 – Üzembe helyezik az első Pullman típusú vasúti hálókocsit.
• 1872 – Budapesten megalapítják az Magyar Iparművészeti Múzeumot.
• 1880 – Életbe lép a magyar büntető törvénykönyvről szóló 1880. évi XXXVII. törvény.
• 1881 – Megnyílik Budapesten az első polgári leánynevelő iskola, a budavári domonkos kolostor helyén (a mai Szilágyi Erzsébet Gimnázium elődje). Első vezetője Póra Ferenc volt.
• 1887 – Emile Berliner írásban benyújtja szabadalmi kérvényét a „gramophone”-ra. Bár ő szabadalmaztatja, híressé Thomas Alva Edisont teszi.
• 1892 – Átadják az Erzsébet hídat Komáromban.
• 1914 – Szentpétervár (Sankt-Petersburg) nevét Petrográdra változtatják .
• 1916 – Bulgária hadat üzen Romániának az I. világháborúban.
• 1920 – Budapest polgármesterévé választják Sipőcz Jenőt.
• 1923 – A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, százezer ember halálát okozva.
• 1928 – Albánia királysággá alakul.
• 1930 – Nagy munkástüntetés Budapesten, közel 150 ezer résztvevővel. A Hősök terén a lovasrendőrök Nagy Károly rendőrfelügyelő parancsára a tömegbe lőnek. Egy ember meghal, többen megsebesülnek.
• 1939 – A II. világháború kezdete: a náci Németország megtámadja Lengyelországot.
• 1941 – Németországban kötelezővé teszik a zsidóknak a sárga Dávid-csillag viselését.
• 1944 – A szovjet hadsereg Iaşi–Kisinyov offenzívája nyomán Bulgária is hadat üzen Németországnak, egy héttel Románia átállása után.
• 1951 – David Ben-Gurion izraeli miniszterelnök aláírja az izraeli titkosszolgálat (Moszad) megalakításáról szóló rendeletet.
• 1961 – Az „el nem kötelezett államok” első találkozója. Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 26 tömbön kívüli állam. (Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.)
• 1958 - a Szoboszlay-per által halálraitélt, többségében magyarokból álló csoport kivégzése Aradon.
• 1961 – A Szovjetunió véget vet atombomba-kísérleteire adott moratóriumának Közép-Ázsiában, és felújítja a robbantásokat. A TASSZ csak szeptember 5-én jelenti be e tényt. Ennek nyomán az USA is újrakezdi kísérleti robbantásait szeptember 15-étől.
• 1962 – Földrengés Nyugat-Iránban. Több mint tízezren meghalnak.
• 1965 – Tibet autonóm státust kap Kínán belül.
• 1971 – Katar deklarálja függetlenségét Nagy-Btitanniától.
• 1977 – Az Egyesült Államok és Kuba 16 évi szünet után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
• 1983 – A Dél-Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata 400 km-re letér útvonaláról. A szovjet Szahalin-szigetek légterében a szovjet légierő lelövi. 269 utas veszti életét. Diplomáciai bonyodalom alakul ki az USA és a Szovjetunió között.
• 1985 – Francia és amerikai tudósok Robert Ballard vezetésével megtalálják az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsát Újfundlandnál.
• 1991 – Üzbegisztán elszakad a Szovjetuniótól és kikiáltja függetlenségét.
• 1998 – Pokolgép robban Algír Bab el-Ved negyed piac-terén, aminek következtében 17 ember meghal és 61 megsebesül.
• 2004 – Megkezdődik a beszláni túszdráma. A tanévnyitó napján iszlamista terroristák megszállják az iskolát, túszul ejtik a jelenlévőket. A későbbi túszszabadító akció több mint 330 halálos áldozatot követel, többségük gyerek.
• 2008 - Megalakul a Budapest Wolves 2, a Magyar Amerikai Futball Liga sokadik csapata. A csapatot a régi Budapest Wolves 2 játékosai alkotják, a Budapest Wolves Rookies játékosaival egyetemben.

[szerkesztés] Születések

• 1210 – X. Gergely pápa († 1276)
• 1529 – Taddeo Zuccaro olasz festő († 1566)
• 1642 – Bethlen Miklós erdélyi magyar államférfi, történész († 1716)
• 1653 – Johann Pachelbel német zeneszerző, orgonista († 1706)
• 1727 – Éder Xavér Ferenc jezsuita hittérítő, Dél-Amerika-utazó († 1773)
• 1740 – Csernák László magyar származású holland matematikus († 1816)
• 1798 – Gyulay Ferenc császári és királyi táborszernagy, osztrák hadügyminiszter († 1868)
• 1808 – Hugó Károly magyar drámaíró († 1877)
• 1832 – Veres Ferenc fényképész († 1916)
• 1840 – Balás Árpád egyetemi tanár, mezőgazdász szakíró († 1905)
• 1848 – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
• 1854 – Engelbert Humperdinck német zeneszerző († 1921)
• 1855 – Dobó Sándor színiigazgató († 1923)
• 1856 – Szergej Vinogradszkij, orosz származású francia bakteriológus († 1953)
• 1862 – Kövesligethy Radó csillagász, geofizikus, az MTA tagja († 1934)
• 1871 – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere († 1944)
• 1872 – Diósy Ödönné Brüll Adél („Léda”), Ady Endre múzsája († 1934)
• 1875 – Edgar Rice Burroughs amerikai regényíró († 1950)
• 1877 – Francis William Aston, Nobel-díjas angol fizikus, kémikus († 1945)
• 1879 – Balogh Rudolf fotóművész († 1944)
• 1883 – Gsell János vegyész († 1958)
• 1896 – Sass Árpád festőművész († 1957)
• 1902 – Valkó Imre kutatómérnök, feltaláló († 1975)
• 1902 – Dirk Brouwer, holland származású amerikai csillagász († 1966)
• 1903 – Hamza D. Ákos magyar magyar festőművész, filmrendező († 1993)
• 1906 – Karl August Folkers amerikai biokémikus, biológus, a Q10 coenzim kutatója, a B12 vitamin izolálója († 1997)
• 1910 – Olgyay Aladár műépítész († 1964)
• 1910 – Olgyay Viktor műépítész († 1966)
• 1910 – F. Rácz Kálmán magyar író, műfordító († 1980)
• 1914 – Nagy Géza művelődésszervező, műfordító († 1981)
• 1920 – Richard Farnsworth amerikai színész († 2000)
• 1922 – Vittorio Gassman Oscar-díjas olasz színész († 2000)
• 1923 – Szabadváry Ferenc tudománytörténész († 2006)
• 1923 – Rocky Marciano nehézsúlyú ökölvívó világbajnok († 1969)
• 1927 – Pertorini Rezső orvos, pszichiáter, neurológus († 1980)
• 1930 – Tóth János, Kossuth-díjas operatőr
• 1932 – Jack van Lint holland matematikus († 2004)
• 1933 – Conway Twitty amerikai country énekes († 1993)
• 1935 – Seiji Ozawa japán karmester
• 1944 – Leonard Slatkin amerikai karmester
• 1945 – Somogyi Ferenc politikus, diplomata, Magyarország volt külügyminisztere
• 1946 – Barry Gibb brit énekes, zeneszerző, a Bee Gees együttes tagja
  

  

  Jeffrey Buttle
• 1949 – Karinthy Márton magyar rendező
• 1951 – Timothy Zahn amerikai sci-fi író
• 1951 – Nicu Ceauşescu román politikus, Nicolae Ceauşescu fia
• 1953 – Jakab Csaba színművész
• 1957 – Gloria Estefan (er. Gloria María Milagrosa Fajardo), kubai születésű amerikai énekesnő
• 1962 – Ruud Gullit holland labdarúgó
• 1963 – Kropkó Péter triatlonista
• 1965 – Simon Tibor válogatott labdarúgó (meggyilkolták † 2002)
• 1968 – Mohammed Atta, muzulmán terrorista († 2001)
• 1971 – Hakan Sükür török labdarúgó
• 1974 – Ricsi Bohóc magyar bohóc
• 1982 – Jeffrey Buttle kanadai műkorcsolyázó
• 1983 – Jesse Head amerikai színész
• 1984 – Köteles László a DVTK labdarúgója
• 1986 – Gaël Monfils francia teniszező
• 1987 – Molnár Tamás magyar labdarúgó

[szerkesztés] Halálozások

• 655 – I. Márton pápa (születési időpont ismeretlen)
• 1127 – Álmos herceg (kb.* 1075)
• 1159 – IV. Adorján pápa (kb.* 1100)
• 1375 – Philippe, Orléans első hercege, VI. Fülöp francia király fia (* 1331)
• 1557 – Jacques Cartier francia felfedező, Észak-Amerika kutatója (* 1491)
• 1648 – Marin Mersenne francia szerzetes, matematikus, fizikus (* 1588)
• 1678 – Ifj. Jan Brueghel flamand tájkép-, virág- és állatfestő (* 1601)
• 1715 – XIV. Lajos francia király (* 1638)
• 1729 – Sir Richard Steele angol író, lapszerkesztő (* 1672)
• 1777 – Johann Ernst Bach német zeneszerző (* 1722)
• 1796 – Gróf Teleki József, főispán, koronaőr, műgyűjtő, író (* 1738)
• 1868 – Gyulay Ferenc császári és királyi táborszernagy, osztrák hadügyminiszter (* 1798)
• 1879 – Báró Wenckheim László politikus, mezőgazdász, lótenyésztő (* 1814)
• 1891 – Ballagi Mór teológus, nyelvész, az MTA tagja (* 1815)
• 1897 – Schneider Antal orvos, honvéd ezredes (* 1817)
• 1903 – Hetyey Sámuel pécsi megyéspüspök (* 1845)
• 1903 – Charles Renouvier francia katolikus filozófus (* 1815)
• 1912 – Török Aurél orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA tagja (* 1842)
• 1915 – Gelléri Mór közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja (* 1854)
• 1922 – Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár (* 1854)
• 1928 – Bokor Elemér zoológus (* 1887)
• 1936 – Frommer Rudolf magyar gépészmérnök, feltaláló (* 1868)
• 1939 – Orsós Ottó biológus (* 1911)
• 1940 – Feleky Sándor orvos, költő (* 1865)
• 1951 – Wols (er. neve Alfred Otto Wolfgang Schulze), német származású francia festő (* 1913)
• 1955 – Schimanek Emil, Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (* 1872)
• 1962 – Bulla Béla földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1906)
• 1964 – Joachim Ferenc festőművész (* 1882)
• 1964 – Szüdi György, József Attila-díjas költő (* 1909)
• 1967 – Siegfried Sassoon angol író, költő (* 1896)
• 1968 – Gábor Jenő festőművész (* 1893)
• 1970 – François Mauriac, Irodalmi Nobel-díjas francia író (* 1885)
• 1973 – Demjén Attila, Munkácsy-díjas festőművész (* 1926)
• 1976 – Mozsonyi Sándor gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár (* 1889)
• 1978 – Báti László irodalomtörténész, egyetemi tanár (* 1909)
• 1979 – Tarján Róbert orvos, az orvostudományok doktora (* 1913)
• 1980 – Ivánovics György Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, az MTA tagja (* 1904)
• 1980 – Gyarmati László toxikológus, egyetemi tanár (* 1921)
• 1981 – Román György festőművész, író (* 1903)
• 1981 – Csorba István színész (* 1922)
• 1981 – Albert Speer német építész, a III. Birodalom főépítésze, fegyverkezési minisztere, a haditermelés irányítója (* 1905)
• 1981 – Bizse János festőművész (* 1920)
• 1982 – Wladyslaw Gomulka politikus, a lengyel kommunista párt vezetője (* 1905)
• 1982 – Haskell Brooks Curry matematikus, a kombinatorikus logika kutatója (* 1900)
• 1982 – Ludwig Bieberbach német matematikus (* 1896)
• 1984 – Szőts Endre geológus, paleontológus (* 1914)
• 1987 – Haraszty Árpád botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa (* 1907)
• 1988 – Luis W. Alvarez Nobel-díjas amerikai fizikus (* 1911)
• 1988 – Ruttkay Mária színésznő (* 1906)
• 1996 – Bakos Ferenc nyelvész (* 1922)
• 1997 – Czibor Zoltán válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja (* 1929)
• 2006 – Faludy György költő, műfordító (* 1910)

[szerkesztés] Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

• Líbia: A Nagy Al-Fatih Forradalom évfordulója.
• Szlovákia: Az alkotmány ünnepe.
• Üzbegisztán: A Függetlenség napja.
• A II. világháború emléknapja.

[szerkesztés] Szokások

• Szent Mihály havának első napján léptek szolgálatba a juhászok, a kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen ez a nap zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődött a szőlőőrzés, a disznót hízóba fogták.
• Az általános és a középiskolákban a szokásos első tanítási nap és évnyitó.