Békéscsaba
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Békéscsaba | |||
 |
|||
| Evangélikus templomok | |||
|
|||
|
Mottó: Fejlődés és hagyomány |
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség | Békéscsabai | ||
| Rang | megyeszékhely megyei jogú város |
||
| Polgármester | Vantara Gyula (Fidesz) | ||
| Irányítószám | 5600 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 64 852 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 334,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 193,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Békéscsaba
|
|||
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul Békešská Čaba, németül Tschabe, románul Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből szármaik, majd a török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias külsőjű településsé vált. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító Csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Tiszántúl déli részén, Békés megye földrajzi középpontjában, A Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re délnyugatra fekszik. A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban található. A városnál találkoznak a 44-es és 47-es főutak. A 120-as és 135-ös vasútvonalak metszik a települést.
Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter. Alacsonyabb pontjai Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabb a Belváros, a keleti részeken található „hát” elnevezésű részei (pl. Vandhát). Az Evangélikus Nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabb pontjának, ez 88,75 méter tengerszint feletti magasságot jelent.
A város nagyjából el elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.
A talaj elsősorban lösz, agyag és folyami szállítású hordalék keveréke. A város környékén 21-28 aranykorona értékű földek vannak, nyugat felé javul a minőség, egyre kevesebb agyaggal és több lösszel.[1]
[szerkesztés] Éghajlata
Békéscsaba az északi mérsékelt övben, azon belül is a kontinentális éghajlati zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral, átlagosnak mondható csapadékviszonyokkal. Itt már elég erős a kontinentális hatás, mivel a város távol fekszik a tengerektől és a medencejelleg is csak erősíti ezt a sajátosságot.
[szerkesztés] Hőmérséklet
Az évi középhőmérséklet +11 fok körül alakul, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak. A januári középhőmérséklet -1,6 °C, míg a legmelegebb, július hónapban +22,6 fokot mutatnak a hőmérők. Az abszolút hidegrekord a városban -29 °C, míg az abszolút magyarországi melegrekordot Békéscsaba tartotta 2001. augusztus 22-étől, +41,7 °C-kal, egészen 2007. július 20-áig. Így az évi átlagos abszolút hőingás 70 fok körül alakul, ez országos összehasonlításban is igen sok. Az évi átlagos hőingás 24 °C, a legmagasabb értékek Magyarországon 25 °C körül alakulnak, főleg a Hortobágy és a Nagykunság területén. A tenyészidőszak hőösszege egyike az országban lévő legmagasabbaknak, 3300 °C felett van, ez roppant kedvező a mezőgazdaság számára.[2]
Az első fagyos nap október 23-a környékén, míg az utolsó tavaszi fagy általában április 13-án jelentkezik. A fagyos napok száma átlagosan 96, a téli napoké (a napi átlaghőmérséklet 0 °C alatt marad) 28, a zord napoké (minimumhőmérséklet -10 °C alatt) 14. Nyári nap (maximumhőmérséklet 25 °C felett) egy évben átlag 84-szer, hőségnapok (30 °C felett) 23-szor, míg forró napok (35 °C felett) 1 esetben fordulnak elő.[3]
[szerkesztés] Napsugárzás
A városban a napfénytartam évi összege általában 1940 óra körül alakul, ez azonban kisebb az országos átlagnál, ez betudható az Erdélyi-szigethegység láncainak, amik módosítják egy kissé a borultság mértékét. A lehetséges napsütéses órák 44%-ban süt el a Nap. A legnaposabb hónap általában a július, míg a legborultabb a december. A borultság évi átlaga 57% körül alakul.[4]
[szerkesztés] Szél
Az ország nagy részében északnyugati, északi a leggyakoribbi szélirány, de a Tiszántúlon, így Békéscsabán is az északkeleti irány a leggyakoribb, nagy részben betudható ez a Duklai-hágó, illetve az Erdélyi-Szigethegység hatásának. A szélsebesség évi középértéke 3 m/s, tehát 11 km/h körül alakul, szélcsend az esetek 7%-ban fordul elő.[5]
[szerkesztés] Csapadék
Békéscsabán az évi átlagos csapadékmennyiség valamivel 550 mm felett van, ez nagyjából megfelel az országos átlagnak. A várostól nyugatra csökken a csapadék évi átlaga, Szarvas környékén már az 500 mm-t sem éri el. A csapadékos napok évi átlagos száma körülbelül 120 nap. A téli félév során valamennyi a párolgási együttható pozitív, a nyári félévben pedig negatív. Különösen káros a mezőgazdaságnak a mind gyakrabban előforduló nyári aszály.
A csapadék egy része télen hó formájában esik. A havas napok száma 20 körül alakul, sajnálatos, hogy az országban az átlagos vastagság itt az egyik legkisebb, mindössze 4 cm.[6]
| Békéscsaba éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Január | Február | Március | Április | Május | Június | Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December | |
| Átlaghőmérséklet (°C) | -1,8 | 0,1 | 5,9 | 11,4 | 16,9 | 19,9 | 22,2 | 21,3 | 17,2 | 11,3 | 5,3 | 0,6 | |
| Átlagos csapadékmennyiség (mm) | 35 | 37 | 32 | 44 | 57 | 82 | 49 | 51 | 34 | 34 | 54 | 54 | |
| Havi napsütéses órák száma | 66 | 74 | 135 | 182 | 228 | 248 | 302 | 280 | 197 | 151 | 72 | 54 | |
| Forrás: Magyarország a XX. században | |||||||||||||
[szerkesztés] Története
A környék az őskor óta lakott, késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ott félnomád gazdálkodás zajlott. Csak az 1046-ban lezajlott Vata-féle pogánylázadás után kezdődhetett el komolyabban a feudális államhatalom megszervezése, a kereszténység térítése és a megyeszervezés.
A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett. A települést az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya, írásos emlék 1529-ben említi először. A török időkben a város eleinte fennmaradt, először a tizenötéves háború során szenvedett el hatalmas károkat, majd a 17. század folyamán, a törökkel folytatott felszabadító harcok során teljesen elnéptelenedett. A legújabbkori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált.
1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban és így megvásárolhatta Békés megyét. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikus, szlovák parasztokat telepített le. A telepesek jellemzően Nógrád, Gömör és Hont vármegyéből érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig eltartott. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.
A sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően 1773-1847 között megháromszorozódott a falu lakossága, meghaladta a 22 ezret. A természetes népszaporulat és népességmozgás mellett Békéscsaba demográfiáját is meghatározták a járványok, pl: 1738-1740 – pestisjárvány. Ennek ellenére nem ok nélkül "Európa legnagyobb falujának" nevezték ebben az időben.
1777-ben az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette. 1787-ben átadták az újonnan épített postaállomást, és postautat építettek Orosháza - Békéscsaba - Sarkad - Nagyvárad irányába. Az Arad és Pest között nyitott út és áthaladt a városon, ezáltal még kedvezőbb helyzetbe került.
1831. július 25-től itt is sok emberéletet követelt az egész országban pusztító kolerajárvány, augusztus végéig 2019 fő halt meg. Közös sírhelyük a Széchenyi-ligetben, egy domb alatt található meg.
1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa közt volt, népessége elérte a 22 000 főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival.
A Csabán élő szlovákok 1848-ban szép példáját adták a hazaszeretetnek, hiszen kétezer nemzetőrt állítottak ki, akik Nagybecskerek határában állomásoztak, bár bevetésre nem kerültek. Anyagiak terén is lelkesen járultak hozzá a lakosok a szabadságharchoz: gabonával, takarmánnyal, arany- és ezüst ékszerekkel segítették a kormányt.
1858-ra elérte a várost a vasútvonal, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek. A 19. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román nemzetiségű katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és elérte, hogy Békéscsaba rendezett tanácsú város legyen. Éveken át a város képviselője volt.
1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az ártézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. 1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt, a város legmagasabb pontját, az Élővíz-csatorna az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét 1 cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a körgátat.
A város 1855-ben magán algimnáziumként induló, 1859-től egyházi algimnáziumként működő iskolája 1899 szeptemberétől nyerte el a nyolc osztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium, teljes nevén (az évkönyvek címlapja szerint): Békéscsabai Ág.Hitv.Ev.Rudolf - Főgimnázium, Alpár Ignác tervei alapján, Wagner József és társai kivitelezésében határidőre, 1899. augusztus 15-ére elkészült.
1911. május 11-én lőtte le Zsilinszky Gábor,[7] Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére egy vitában Áchim L. Andrást, a radikális reformokat követelő, lobbanékony természetű képviselőt, a pártalapító (Magyarországi Parasztpárt) parasztvezért, akit halálosan megsebesített.
Az I. világháború sok szenvedést hozott. A város fiai a híres 101. hadosztályban harcoltak, döntően a keleti fronton, az orosz csapatok ellen. Döntő érdemeik voltak a Körösmező környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a Gorlicei áttörésben is.[8] Természetesen a harcoknak sok áldozata volt, máig ismeretlen számú csabai hős adta életét a Hazáért. Méltó emlékművük a Tabáni temetőben, és a központban, a Szabadság-téren áll. 1919 és 1920 között Békéscsaba előbb a Tanácsköztársaság diktatúráját, majd a román megszállás nehézségeit viselte. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb tiszántúli városait, többek közt Aradot, Temesvárt és Nagyváradot, és Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük az elveszítettek szerepét. A diktátumra való emlékezésre 2008. június 4-én a békéscsabaiak egy Trianon-emlékművet emeltek, ahol egy Guillotine csap bele Nagy-Magyarországba.[9]
A két világháború közötti Nagy gazdasági világválság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig még óriási árvíz is pusztított a városban. Mindezek ellenére a Horthy-korszak alatt Békéscsaba könyvelhette el az egyik legjelentősebb fejlődést a megcsonkított ország városai közül.
A II. világháború idején szárazföldi harcokat nem vívtak a környéken, de 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost: június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, akik közül alig 20% tért vissza a háború után. Szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét, 93 ember halálát okozva. A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. A mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér emiatt, az egykori Kakas Szálló helyén. Még több légitámadás is érte a várost, így az összesen elhunytak száma 170 fő. A Magyar Légvédelem összesen kb. 15-20 támadó gépet tudott lelőni. Október 6-án a szovjet hadsereg elfoglalta, majd megszállta a várost.
A háború után a békéscsabai németeket is kitelepítették, 324 főt.[10] 1947-ben kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg Csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be az egykori szlovákok (tótok) helyére. Főleg Révkomárom, Gúta, Losonc és Érsekújvár térségéből érkezett sok áttelepített.[11] A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 43 000-re esett vissza, ezzel a magyar városok közül Békéscsaba szenvedte el a II. világháború egyik legnagyobb emberveszteségét, arányaiban. Ez köszönhető volt többek között annak is, hogy míg Csabát 5500 ember hagyta el az áttelepítések következtében, addig helyettük csak 1700 új beköltöző érkezett.
Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. 1956-ban a város környékén állomásozó honvédségi alakulatok a forradalom mellé álltak, a településen azonban rend uralkodott. 1956. november 4-én az országba beözönlő szovjet csapatok harckocsikkal megerősítve Békéscsabát is megszállták rövid harcokat követően, az ellenállás fészkei a mostani Petőfi Utcai Általános Iskola és a régi rendőrség épülete volt. Többen hősi halált haltak a védők közül, emléküket emléktábla őrzi a Szabadság téren.
A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett, az igényeket döntően a paneles építéssel elégítették ki. A hatvanas évektől kezdődően megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ezen kívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült, ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a Kner Nyomda is. A megye gépiparának jelentős bázisa lett a MEZŐGÉP. A hetvenes években épült a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagy tárháza. A nyolcvanas évekre a város lakosságának több mint fele az iparban dolgozott. Ez elsősorban az egykori KGST-országok szakosodása miatt történhetett, túlfejlesztették a kapacitásokat. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, rengetegen elveszítették az állásukat.[12]
A város mára túljutott a mélyponton. Érkeztek új beruházók is, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely a vidéki Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 80 000m² bruttó alapterülettel.[13] Felújították a strandfürdőt, megépült az elkerülőút, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé,[14] átadták a repülőteret. Megújult a város sétálóutcája, 2 tere, új épületbe költözhetett a Rózsa Ferenc Gimnázium is. Jelenleg is nagy beruházások zajlanak, többek között a Budapest Bank új bankműveleti központot épít, illetve a Tondach Magyarország Rt. felfuttatja a tégla- és cserépgyártást, 8,5 milliárd forintos beruházási értékben új gyáregységet épít az egykori Jaminai Téglagyár területén.[15]
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Népességszám-változás
|
|
|
[szerkesztés] Etnika
Békéscsaba hagyományosan a szlovákság egyik régi központja volt, azonban már a város elvesztette szlovák (a népnyelv szerint: tót) jellegét. A 2001-es népszámlálás szerint a következőek voltak a város etnikai viszonyai:
A 67 968 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő.[16] A népsűrűség 350,5 fő/km². A városban 27 748 lakóegység található, ez 2,45 lakóegység/személy, illetve 143,4 háztartás/km² sűrűséget jelent.[17]
A rendszerváltás óta a város kicsit növelte a lakosságszámát, azonban a születések száma alacsony, a halálozások száma magas, így a megyei jogú városok között igen elöregedettnek számítanak a békéscsabai demográfiai adatok. A lakosság 20,1%-a 18 évnél fiatalabb.
A népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban (panelházakban), ami igen magas arány, ráadásul az állomány meglehetősen elöregedett.
[szerkesztés] Vallás
A város régebben szinte teljesen evangélikus volt, azonban az áttelepítéseknek, valamint a nagyszámú beköltözésnek köszönhetően mára már megfordultak az arányok. Szerepet játszott ebben az is, hogy a környező települések, illetve a környék döntően nem lutheránus, Békéscsaba szigetként áll a térségben. A várostól északra fekvő területek jellemzően református többségűek, kelet-dél felé katolikus az uralkodó irányzat, csupán nyugat felé, a 44-es számú főút mellett fekvő kisebb falvak evangélikus többségűek. Ennek köszönhetően ma már az egyik legheterogénebb vallási szerkezetű várossá vált a magyar települések között.
Katolikus: 16 799 fő, evangélikus: 13 935 fő, református: 7 399 fő [18][19]
[szerkesztés] Városrészei
Bővebben: Békéscsaba városrészeiBékéscsabának hivatalosan 6 különálló városrésze van az önkormányzat beosztása alapján, ezek nagy részben összhangban vannak a természeti-társadalmi és történelmi adottságokkal. A 6 városrész közül 3 teljesen különálló, a törzsterülettől távolabb fekvő terület, míg a másik három zárt beépítésű, egységes terület. A legnagyobb és legfontosabb Békéscsaba belvárosa, ahol tömörül a népesség és a közintézmények zöme. Szintén nagy jelentőségű még népességszám szerint a Lencsési lakótelep, bár a szolgáltató funkciók itt annyira nem alakultak ki. Erzsébethely a város nyugati részén helyzkedik el, a vasúttól nyugati irányban, döntően kertvárosias, földszintes házaival. Mezőmegyer északi irányban, míg Gerla kelet, Fényes pedig délkeletre helyezkedik el a város törzsterületétől. Közös bennük, hogy mindegyik kevésbé városiasodott, nem túl fejlett részei a megyeszékhelynek.
[szerkesztés] Gazdaság
Békéscsabán – hagyományosan más alföldi városokhoz – az élelmiszeripar dominált egészen az 1970-es évek elejéig. A Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a XIX. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla- és cserépipari városává nőtte ki magát. Szintén ebben az időben kezdődött meg Békéscsaba nyomdászvárossá válása, ami a mai napig is tart.[20] A két világháború között általánosságban jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az ekkoriban központilag elhatározott nagy iparfejlesztési koncepció jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Ez nem történt túl erős jelleggel, így az máig megőrzött valamit egykori hangulatából. A rendszerváltás után a termelőüzemek döntő többsége csődbe ment, vagy erősen csökkentett kapacitással dolgozott tovább. Egyedüli kivételt talán a nyomdaipar jelentett, ami a mai napokig megőrizte versenyképességét.[21] 2008 áprilisától az országban egyedül Békéscsabán nyílik mód a külföldről behozott használt autók eredetiségét bevizsgálni.[22] Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglakoztatási és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál.[23] A város vezetői többször próbáltak nagy, termelőüzemeket a Viharsarok fővárosába csábítani, de rendszeres elutasító indok, gyakorlatilag Békés megye az utolsó, amlyet még nem kapcsoltak be az országos autópálya-hálózatba.[24] Egy 2008-ban publikált felmérés szerint a város tőkevonzás tekintetében a középmezőny alján található, a 23 megyei jogú város közül a 14.[25]
- Konzervipar (Hűtőház, Konzervgyár)
- Tésztagyártás
- Tégla- és cserépgyártás (Jamina-Tondach)
- Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft
- Nyomdaipar (Kner, Hungária, Javipa)[26]
- Elektronikai ipar és autóipar (Hirschmann Car Communication Kft.)
- Gépipar (Linamar Hungária)
- Kolbászgyártás (Csabahús Kft)
- Baromfifeldolgozás (2006-ban megszűnt)
- Tejipar (Friesland Hungária) – felszámolás alatt
- Malomipar (István-Malom) megszűnt
- Budapest Bank Bankműveleti Központ[27]
- Almáskerti Ipari Park[28]
- Inkubátorház[29]
[szerkesztés] Közlekedés
Minden város életében kulcsszerep a közlekedés minősége, megfelelő megléte. Békéscsabán ez a vasúti és autóbuszközlekedést jelenti, mivel ez a két közlekedési eszköz is ki tudja szolgálni a város igényeit.
[szerkesztés] Távolsági és helyközi közlekedés
- A távolsági és helyközi közlekedést Békéscsabán és környezetében a Körös Volán és a MÁV végzi. A városnak átlagosnak mondható a távolsági közlekedése, sem kiugró pozitívumok, se nagy negatívumok nem igazán jellemzik.
- A közlekedés minőségi feltételeiben a közlekedési pályák fejlesztése jelenthet javulást (a Békéscsaba – Szeged vasúti pálya, a 44-es és 47-es utak korszerűsítése).
- A légi közlekedésbe való bekapcsolódásban történt a legnagyobb előrelépés, a Békéscsabai repülőtér felújításával, átépítésével.
- A környezező települések egy részével kerékpáros összeköttetéssel is rendelkezik.
[szerkesztés] Közúti közlekedés
A 44-es és 47-es főútvonalak találkozópontja. A 44-es számú elsőrendú főút Kecskemét–Szarvas–Békéscsaba–Gyula–országhatár, míg a 47-es másodrendű főút Debrecen–Berettyóújfalu–Szeghalom–Békéscsaba–Orosháza–Hódmezővásárhely–Szeged irányába biztosít megfelelő kapcsolatot. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok futnak be, illetve indulnak ki. Megfelelő minőségű a Mezőberény irányába haladó út, igen jó állapotban van a Doboz felé vezető pálya. Csanádapáca felé szintén jó minőségú az út, ez nem mondható már el a Szabadkígyós-Kétegyháza felé vezető szakaszról.
Békés megyében, így Békéscsabán is a közösségi közúti szállítás nagyobb részét (80% fölött) a Körös Volán Zrt. végzi. A maradékon főleg a szomszédos megyék Volán-társaságai osztoznak (Hajdú Volán, Tisza Volán).
A megyeszékhelynek egészen kiváló autóbusz összeköttetése van néhány környező településsel, Gyulára naponta 52, Békésre 60 járatpár közlekedik, de Szabadkígyós, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi felé is napi 20 fölött van a járatpárok száma. A távolabbi városok közül megfelelő a kapcsolat Szeged, Debrecen, Baja és Pécs felé.
Nem megfelelő, vagy gyengébb a Kecskemét–Budapest, illetve Szolnok viszonylat, mert a vasút itt átveszi az autóbusz szerepét.
A távolsági közlekedést ma már szinte csak légkondicionált, kényelmes, nyugati gyártmányú autóbuszok végzik. Az elővárosi vonalakon is folyamatos az elöregedett járművek cseréje.
[szerkesztés] Vasúti közlekedés
A 120-as vasútvonal (Budapest–Szolnok–Mezőtúr–Békéscsaba–Lőkösháza) halad át a városon. A vasúti összeköttetés Szolnok-Budapest irányába jónak mondható, a szerelvények 120 km/órás sebességgel közlekedhetnek, naponta 15 járatpárral, villamosított, döntően kétvágányú vonalon. 2007-től kezdve a MÁV átépíti a vonalszakaszt, több helyen kétvágányúsít, felújítják az állomásokat, például a békéscsabait komplexen átépítik. Ennél is nagyobb jelentőségű a pálya 160 km/h maximális sebességűre való emelése, ami várhatóan 2 órára szorítja le a budapesti menetidőt.[30] Egyúttal a Lőkösháza felé vezető szakaszt is kétvágányúsítják, átépítik, így a jövőben még sűrűbben és gyorsabban járhatnak a gyorsvonatok.[31]
A 135-ös számú, Orosháza–Szeged irányba vezető vonalon már kedvezőtlenebb a helyzet, habár a forgalom és a napi járatszám 12, de a vonalszakasz nagy részén 60-70 km/h-ás sebességkorlátozás van elrendelve és csak egyvágányú a szakasz, nincs villamosítva.
A 128-as vasútvonal Gyula–Sarkad–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány vonal még az előbbinél is rosszabb állapotban van, gyakorlatilag a második világháború óta nem fejlesztették. Végig sebességkorlátozás van érvényben rajta, nincs villamosítva és egyvágányú. Kötegyán után a vasút folytatódik Nagyvárad irányába, de ma már nem lehet átszállás nélkül elérni közvetlenül a partiumi nagyvárost.
Nagy hátránya a magyar vasúti hálózatnak, hogy túlságosan fővárosközpontú, ezen kívül Trianonban szándékosan úgy húzták a határokat, hogy a fő stratégiai pontok (ezek között a legfontosabb a vasút) mind az utódállamok területén haladjanak. Többek között ezért is érződik nagyon a déli vasút teljes hiánya, ugyanis a Pécs felé járó vonatok egyik legfontosabb rendezőállomása Szabadka volt, amit elcsatoltak, majd felszedték a környékén a síneket, így Békéscsabáról csak a főváros érintésével lehet elérni a Dunántúl déli részét. Emiatt teljesen hiányzik a Debrecen felé vezető pálya is, itt ugyanis a Temesvár–Arad–Nagyvárad–Szatmárnémeti vonal szolgálta a megfelelő kapcsolatot a Tiszántúl északi részével, azonban 1920 óta ezek a kapcsolatok sem működnek.
[szerkesztés] Helyi közlekedés
Békéscsabán a helyi tömegközlekedés kizárólag autóbuszokkal valósul meg, a város nagysága miatt nem igényli az egyéb közlekedési módokat (villamos, troli, stb…)
A tömegközlekedésen kívül igen nagy szerepe van Békéscsabán a kerékpárutaknak, amiben élen jár úgy a megye, mind a város. Majdnem az összes forgalmasabb főút mentén kiépítették a kerékpárutakat. A városlakók igen nagy hányada ezért a kétkerekűt veszi igénybe a mindennapi használathoz, talán az összes megyeszékhely közül itt a legnagyobb a biciklisták aránya.
A forgalmi jelzőlámpák száma 28 darab (jelenleg), körforgalomból három darab épült a megyeszékhelyen. A lámpák megfelelően össze vannak hangolva, a zöldhullámos haladás biztosítva van. A város kitáblázottsága jónak mondható.
[szerkesztés] A múlt: Az Alföldi Kisvasút
Bővebben: Alföldi KisvasútA város közlekedésének érdekes színfoltja volt 1899-től 1971-ig a városon keresztülhaladó kisvasút. Az alföld legnagyobb kisvasúti hálózatának fővonala vezetett kereszül Békéscsaba utcáin kapcsolatot biztosítva Békéssel, Mezőkovácsházával, Tótkomlóssal. A városban több mellékvonal is létezett, például a városi kórház, a téglagyár, és a malom felé is. A fővonalon a Pályaudvartól a Kossuth térig közlekedett a helyi motor 1903-tól. A vasútüzem eredetileg az Alföldi Első Gazdasági Vasút nevet viselte, majd az államosítás után MÁV Alföldi Kisvasút lett a neve. A hálózat egyik nagy központja Békéscsaba volt, a másik Mezőhegyes. A kisvasút északi és dél-nyugati irányba vezetett, északon Békés-Vésztő, dél-nyugaton pedig Szabadkígyós és kaszaperi elágazással Orosháza, Békéssámson és Mezőkovácsháza irányába. Igen jól szolgálta a település lakóinak igényét; több megállója volt a városon belül (Kossuth tér, Kitérő, Rokka, stb). Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció után a vonalakat megszüntették, és autóbuszokra terelték a forgalmat.
[szerkesztés] Jelen
Bővebben: Békéscsaba tömegközlekedéseA helyi tömegközlekedést a várossal kötött szerződés alapján a Körös Volán Zrt. végzi. A társaság autóbuszai járnak a környező, Békéscsabához csatolt településrészekre is (Mezőmegyer, Gerla).
Békéscsabának összesen 20 darab(Betűjelekkel együtt 25) helyi járatú autóbuszvonala van, amelyek nagyjából lefedik a város egész területét. Azonban a lakosság felől évek óta meglévő panasz a járatok nem megfelelő sűrűsége. Az elmúlt években sok járatot (4, 6, 10, 12) szüntettek meg, melyek pótlása nem megoldott. Ezért nem meglepő, hogy néhány vonalon (3, 5, 8) egyre több betűvel jelzett járattal találkozunk (3C, 5K, 8A), ezekkel próbálnak pótolni néhány útvonalat.
A 20 járat közül csak igen kevésnek van viszonylag rövid követési ideje. Igazából csak az 5-ös, 7-es, 17-es vonalakon járó buszok tekinthetők valódi, rendszeresen, sűrűn közlekedő járatoknak, 15-25 perc közti követési idővel. Az 1-es, 2-es, 3-as, 8-as, 20-as viszonylatokon az autóbuszok körülbelül 30-60 percenként közlekednek. A többi járat ennél is ritkábban érkezik a megállókba (9, 11, 14, 19). A járatok nagy része az autóbuszállomásról indul (ami egyébként össze van kötve a MÁV vasúti pályaudvarával), illetve nagy csomópontnak tekinthetők még a Szabadság tér, Malom tér és Szeberényi tér megállóhelyek is.
A járművek igen nagy hányada ma már korszerű MAN, Mercedes-Benz, Rába Contact, illetve új generációs Ikarus gyártmányú busz. Természetesen a 80-as években forgalomba állított Ikarus 200-as buszcsalád tagjai is szép számban járják még a várost.
Békéscsaba autóbuszhálózatának térképe
[szerkesztés] Taxi
A taxik a Szent István téren, a katolikus templommal átellenben, a SAS Gyógyszertár és a Fiume Szálló előtt parkolnak. Ezen kívül a Vasútállomáson és a Csaba Centernél is várakoznak a fuvarosok.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Kulturális intézmények
- Színház, mozi
- Békés Megyei Jókai Színház (az Alföld első állandó kőszínháza)
- Napsugár Bábszínház
- Center Mozi
- Múzeumok, tájházak
- Munkácsy Mihály Múzeum [1]
- Munkácsy Mihály Emlékház
- Gabonamúzeum (Csabai tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely)
- Szlovák Tájház
- Jankay Kortárs Galéria
- Művelődési házak, könyvtárak
- Arany János Művelődési Ház
- Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Békési úti Közösségi Házak - Meseház
- Csaba Honvéd Kulturális Egyesület (FEK)
- Ifiház
- Lencsési Közösségi Ház
- Szlovák Kultúra Háza (Dom slovenskej kultúry)
- Vasutas Művelődési Ház
[szerkesztés] Művészet
- Zene
- Bartók Béla leánykar
- Bartók Béla Vegyes kar
- Békés Banda
- Békéscsabai Evangélikus vegyes kar
- Békéscsabai Református gyülekezet énekkara
- Békéscsabai Szimfonikus Zenekar
- Békéscsabai Vonós Kamarazenekar
- Cabianska Ruzicka – Csabai Rózsák népdalkör
- Csabai Színistúdió
- Grandmother's Jam zenekar
- Körös-parti Vasutas Fúvósok
- La Bomba zenekar
- Ludas zenekar
- Mezőmegyeri Asszonykórus
- Orgován népdalkör
- Szendrey Karper László gitárzenekar
- Szlovák pávakör
- Telemann Trió
- Trefort Ágoston-szakközépiskola fiúkórusa
- Tánc
- Balassi Néptáncegyüttes
- Balkán Táncegyüttes
- Békéscsabai Társastáncklub
- Boleráz Citerazenekar
- Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes
- Hétpróbás Néptánciskola
- Mariann Balettiskola
- MÁV Diákotthon mazsorettcsoportja
- Sziluett Tánccsoport Egyesület
- Tabán Táncegyüttes
- Viharsarok Néptáncműhely
[szerkesztés] Média
A településen az írott és elektronikus sajtó egyaránt képviselve van.
Elektronikus média
Békéscsabán valósult meg az országban egyik először a helyi, magánkézben lévő városi kábeltelevíziózás koncepciója 1992-ben. A társaság neve Csaba TV lett. Rá egy évre datálódik a helyi kereskedelmi rádióadások sugárzása is.
Az 1990-es évek közepén valóságos fénykorát érte meg a megyeszékhelyen a helyi sugárzású rádióállomások. Ekkoriban működött a legtöbb rádióállomás, és nagyon színvonalas műsorokat készítettek a rádiósok.
A következő rádiók sugároztak ekkoriban:
- Start Rádió (Fm 88,9, a város első 24 órás rádióadója)
- Alföld Rádió
- Róna Rádió
- Délkelet Rádió
- Csaba Rádió (Fm 104 Mhz)
Sajnos innentől lefelé vezett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna, és a Délkelet Rádió is. Az évezred elmúltával már csak a két legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. 2006-ban pedig a sokak által legjobbnak tartott Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a Rádió1. Így jelenleg csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül.
Napjainkban 88,9-es FM frekvencián a Rádió1 adása szól, a 94,4-en a békési Torony Rádió szolgáltat, a 100,9-es hullámhosszon a Juventus Rádió adását hallgathatjuk, míg az FM 104-es frekvencia megmaradt a Csaba Rádiónak. A Csaba Rádió már többször elnyerte az országban a "legsportosabb rádióadó" címet, ezt főleg a város csapatainak élő közvetítéseivel érték el, amiket még idegenbe is mindenhová kísérték, főleg a focicsapatot.
A közszolgálati rádiók vételi lehetősége az MR1 - Kossuth rádió felé billen, mivel mind középhullámon,(AM) mind a Békéscsabán sugárzó adó jóvoltából FM sávon is fogható. Az MR2 - Petőfi és az MR3 - Bartók rádiók (mint kultúrahordozók) az FM sávon olyan teljesítménnyel sugároznak, hogy az alacsony térerősség a város belterületén nem teszi lehetővé a komfortos vételt. Az MR2 - Petőfi rádió korábbi középhullámú sávján a Katolikus rádió hallható, a miskolci rádió (Észak-Magyarországi Régió Rádió) (1116 kHz) műsora 5h 55 min -től 17h 30 min-ig hallgatható (egyébként a Kossuth rádió műsorát sugározza).
Jelenleg Békéscsabán sugárzó rádióadók elérhetőségei:
- Csaba Rádió - FM 104.0 MHz
- Rádió 1 - FM 88.9 MHz
- Juventus Rádió - FM 100.9 MHz
- MR1 - Kossuth Rádió - FM 97.3 MHz
A kábeltelevíziók vétele viszont egyre szélesebb területen szolgál ki igényeket, mind az internethasználatban, mind telefonálásban, mind a televíziózásban és a rádiózásban.
A televíziózásban a Csaba TV készíti a műsorokat a helyi lakosság részére. A műsorok általában a délutáni órákban, 16 óra körül kezdődnek és este 10-ig tartanak. A Hírekben és a sportműsorokban is a helyi hírek dominálnak. Ugyancsak helyi jellegú a Délkábel Televízió is, amelyik a mindenkori kábeltelevízió-szolgáltató adója, főleg képújsággal jelentkezik.
Internetes sajtó
Több internetes portál igyekszik kiszolgálni a helyben és a megyében lakókat:
- Beol.hu
- Hír6.hu
- Csabanet - Békés Megye Kulturális Portálja
- Webbusiness Békéscsaba
- Békéscsaba Blog
- Csabai Mérleg
- bekes.lap.hu
- bekescsaba.lap.hu
- bekes-megye.lap.hu
- Békés-megyei cégek.lap.hu
- Munkácsy Mihály Múzeum
- Munkácsy Emlékház
- Csabai Ifiház
- Hotel Fiume
- Békés Megyei Könyvtár
- Jókai Színház
Írott sajtó
Békéscsabán jelenik meg a Békés Megyei Hírlap, a Heti Délkelet és a Csabai Mérleg is. Ezenkívül természetesen időszakos kiadványok is léteznek (választások idején, sportcsapatok időnkénti füzetei, stb…). A Békés Megyei Hírlap (továbbiakban: BMH) tulajdonosa az Axel Springer Kiadó Kft, a Csabai Mérleget az Önkormányzat adja ki. A BMH 120 000 példányban jelenik meg, ezzel a megye legnagyobb példányszámú lapja, ami 1945-ben alakult Viharsarok néven.
Régebben létezett még a Békés Megyei Lap is, ami kifejezetten szinte csak a megyére koncentrált, igényes, színvonalas lap volt, de ez megszűnt még 2000 előtt.
[szerkesztés] Oktatás
A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatás megfelelőnek, míg a felsőfokú kicsit hiányosnak és gyengének tekinthető.
[szerkesztés] Alapfokú oktatás
Lásd még: Békéscsaba általános iskoláinak listája
Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 12 önkormányzati és 2 egyházi intézmény vesz részt. A hagyományos általános iskolákon kívül két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnázium keretében végzik az alapfokú képzést, egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, egy iskola pedig a nemzetiségi oktatásban vállal feladatot. 2007-ben 5522 gyermek részesült általános iskolai oktatásban.
[szerkesztés] Középfokú oktatás
A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban, a szakközépiskolai képzésnek több mint fele itt valósul meg, az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111. Hozzávetőleg nyolcezer középiskolás végzi tanulmányait Békéscsabán, akiknek 65%-a a megyéből, de Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből is rendszeresen érkeznek diákok a településre. Ez is mutatja a város regionális szerepét.[32]
Más gazdasági ágakban a város 12 szakképzést folytató iskolája horizontálisan és vertikálisan széles képzési palettát kínál mintegy 8000 tanuló számára, speciális szakmaterületeiknek – nyomdaipar, elektronika, vízgazdálkodás, földmérés, zene-, tánc-, textilművészet – köszönhetően regionálisan is vonzóak.
Középiskolák név szerint:
- Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
- Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola
- BéKSZI Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája (régen 635)
- BéKSZI Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája
- BéKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája
- Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium
- Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája
- Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola Kollégium és Alapfokú Művészoktatási Intézmény
- Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola
- Kemény Gábor Műszaki és Logisztikai Szakközépiskola
- Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola
- A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (A Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola és a Ruhaipari és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium integrációjával létrehozott új intézményegyüttes)
- Széchényi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
- Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium
- Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola
[szerkesztés] Felsőfokú oktatás
A város két felsőfokú intézménnyel rendelkezik, a városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. Az egyik Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, amely mint kihelyezett tagozatként üzemel. A másik a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF), amely az egykori Körös Főiskola, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolából és az Ovóképző Főiskolából alakult meg 2000-ben, a Bolognai-program keretében.
A Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Ezek: Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék. Ezeken túlmenően az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak.
[szerkesztés] Sport
Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ezt annak is köszönheti, hogy a sportra éves szinten több, mint 100 millió forintot költ, így teljesül az a kritérium, miszerint a költségvetés legalább 2%-át sportra kell fordítani.[33]
[szerkesztés] Labdarúgás
Bővebben: Békéscsaba 1912 Előre SEJelenleg a városban NB II-es labdarúgó szakosztály, Békéscsaba 1912 Előre SE működik, aminek a Kórház utca 4-6 alatt van a székhelye. Itt található a stadion is, amely villanyvilágítással ellátott, 16 000 néző befogadására alkalmas. A klub legnagyobb sikerei: MNK (Magyar Népköztársaság Kupa) megnyerése 1988-ban, majd az 1993/94-es idényben a Magyar Nemzeti Bajnokság legmagasabb osztályában elért 3-ik helye. Jelenleg a keretet döntően helyi kötődésű és nevelésű játékosok adják, akik az NBII Keleti Csoportjába